Antropológiai terepmunkám kapcsán cseppentem az elektronikus zene világába a 90-es évek közepén, Naga néven zenélek azóta is. Néhány éve különösen foglalkoztat önismeret lehetősége az elektronikus zenei közösségben. Mentálhigiénés segítő vagyok, egy képzésbeli csoporttársammal kezdtünk encounter csoportot szervezni e szubkultúra fiataljainak, a folyamatból kerekedett ki később a Self Groove.

Amikor az SG indult én épp tudatosan és tudattalanul szelídítettem az elektromos zenei kultúrát a magam számára. Inspiráló helyzet volt, hogy egy felfedésre váró szubkultúrán belül rátaláltam a segítői identitású szereplőkre a formálódó SG alapítótagjainak személyében. Olyan pajtásokra találtam, akikkel közösen, sok izgalmas projektet és programot meg tudunk valósítani, és elérhetővé tenni a körülöttünk lévők számára. Az egymás felé nyitottság, az önismeret, és a kreativitás megélésének lehetősége az, ami motivál engem ebben a térben. Persze nagyon örvendek, ha jóféle elektronikus zene az aláfestés mindeközben. Pszichológusként egyéni konzultációs folyamatokat és csoportos fejlesztő tréningeket vezetek. Ebből adódóan az önkéntes szerepvállalásomban is megjelenik az önreflexiós attitűd. Szeretek színházzal, és festészettel foglalkozni, de bármilyen előadás vagy műhely megvalósításában partner vagyok, ahol a résztvevők valami lélekhez közeli élményt élnek meg nem mindennapi találkozások formájában.

A zenét mindig is nagyon szerettem. Elektronikus irányba kamaszkoromban kezdtem evezgetni és azóta is lelkesen hallgatom, ünneplem a számomra kedves zenéket az elektronika változatos műfajaiból. A klubkultúra világában régóta otthon érzem magam, kedvenc élményeim többnyire szabadtéri bulikhoz kötődnek. Sok élményt, tapasztalatot gyűjtöttem ebben a közegben, közben pedig pszichológussá váltam. Ez annak volt köszönhető, hogy világunkból mindig is az ember láthatatlan része érdekelt a legjobban. Végtelenül izgalmasnak tartom, ahogyan mindenki a maga sajátos módjain igyekszik valami egészen hasonló felé. A Self Groove-ba Balázs hívott meg 2015-ben, akivel igen régről ismertük egymást a “szcénából”. Nagyon megtetszett a SG küldetése, mert úgy éreztem életem két fontos területét összekapcsolja. Igazán szívmelengető jó érzés, hogy szakmai tudásomból és tapasztalataimból visszaforgathatok valamennyit abba a világba amitől olyan sokat kaptam.

A személyközpontú szemléletről még az egyetem első évében hallottam évfolyamtársaimtól, amikor elkezdtem pszichológiát tanulni. Emlékszem, hogy baromi izgalmasan hangzott. Az úgynevezett pályaszocializáció keretében lehetett először felvenni ezt az óra lehetőséget. És míg más pályaszocializációkon mindenféle feladatok és gyakorlatok voltak, addig az encounter (encounter = találkozás, összeütközés) csoportokon állítólag éppen az volt a lényeg, hogy nincs konkrét feladat, de még téma sem, hanem csak ülnek körben az emberek és „szabad a vásár”. Egy egyetemi csoport, ahol a feladat a minél szabadabb megnyilvánulás. Akkoriban már javában írogattam a változó minőségű irodalmi szövegeimet, ahol éppen ez volt a legfőbb célom: szavakon keresztül felszabadítani a pszichémet és gondolkodásomat. Ez, amilyen könnyen hangzik, olyan nehéz is. Így amikor lehetőségem nyílt részt venni az egyetemen egy csoporton, azonnal jelentkeztem.
Hamar beleszerettem az encounter-csoportokba, amelyek a mai napig segítenek önismereti fejlődésemben és egy nagyobb nyitottság elsajátításában és gyakorlásában. Már másodévben éreztem, hogy ez az én utam, mégis évekig vártam még, mire elkezdtem a hivatalos képzést.
Ugyanakkor csoportokon tartózkodnék a szakértő szerepétől, mert ez csak távolságot szül, mert önmagammal és más emberekkel való találkozásaim során ennél a maszknál tovább szeretnék jutni. Önmagamhoz és a Másikhoz.
A Self Groove csapatához 2 éve csatlakoztam, miután már sokat hallottam róluk, és több embert is megismertem, akik a stáb tagjai voltak. Mivel hallottam, hogy ez alapvetően az elektronikus zenét kedvelők számára megteremtett személyközpontú szemléletű közösség, kíváncsi lettem. Éppen a korábban említett felszabadulás következménye volt, hogy megszerettem az elektronikus zenét, amely korábban távol állt tőlem (gimiben még főleg black metálban utaztam).
Ezalatt a két éve alatt voltam dj-k közötti beszélgető est moderátora (You behind the party face), önismereti Dixit gyakorlatvezetője, és nyitott csoportok facilitátora. Mindegyik izgalmas vállalkozás volt számomra.
Jelenleg a nyitott csoportokon szoktam facilitálni. Ezeket a csoportokat már egy éve csináljuk. Nem titok, hogy ez áll hozzám a legközelebb. Az elmúlt egy év nyitott csoportjai elképesztő utazást jelentettek számomra és remek, változó és visszatérő közösség alakult ki ennek folyamán.
Nyaranta már nem csak résztvevő, hanem facilitátor is vagyok két éve a legendás, pécsi CCC (cross-cultural communication) rendezvényein, melynek szegedi elődjén maga Carl Rogers (a személyközpontú szemlélet atyja, akinek forradalmi felismerései Freud és Jung munkásságához mérhetők a pszichológia tudományán belül) is részt vett. Év közben pedig itt a Self Grooveban tevékenykedem. Ezek a különböző felületek lehetőséget teremtenek az önmagammal és másokkal való találkozás, kapcsolódás eksztázisának megélésére.

2016 őszén csatlakoztam a Self Groove zárt encounter csoportjába, miután tavasszal az Auróra pincéjében először találkoztam a műfajjal, nyitott csoport keretében. Akkoriban már komolyan érdekelni kezdtek a különböző csoportmódszerek. Szociálpedagógiát tanultam, és az egyik szakmai gyakorlatom során egy közösségi pszichiátriai ellátó intézménybe jelentkeztem, ahol heti kétszer volt csoportozás nem módszerspecifikusan. Beülhettem, és rövid időn belül állandó, önkéntes „segítő” tag lettem. Másfél év lett a három hetes gyakorlatból. Közben részt vettem egy 40 órás intenzív csoportdinamikai tréningen is, és a pszichodrámát is kipróbáltam. A Self Groove zárt csoportos élményemből aztán kettő lett, és a második kör után csatlakoztam az operatív stábba. 2018-ban és 2019-ben velük tartottam a pécsi CCC workshopra, ahol egy héten át megállás nélkül encounterezünk kis és nagycsoportokban. 2017 óta családsegítőként dolgozom a szociális szférában, és jelenleg művészetterapeutának tanulok a Wesley János Főiskolán. Az önismeret az életem minden aspektusában megjelenik: a jógában, a táncban, a társasjátékok szeretetében, az emberi kapcsolataimban. A techno nem csak zenei része az életemnek, hanem az a szubkultúra is, amelyhez tartozónak érzem magamat. A nyári open-air összejövetelek mindig ráébresztenek: közösségben az erő! A Self Groove tagjaként pedig ez, a közösségi élmény kialakítása mozgat.

Az elmúlt néhány évben léptem rá az önismeret kalandos útjára, s bár való igaz, néhol rögös, de felemelőbb tapasztalat nem ért még, mint a saját magammal való találkozás. Ez az út vezetett el a Self Groove egy jótékony estjére is. Már akkor magával ragadott az SG szellemisége, az értékek, melyeket képviselni kíván. Az elektronikus zene világába épp csak belecsöppenvén, segítő kézként felémnyúlva talált rám ez a kezdeményezés. Azóta növekszem, hol az SG szárnyai alatt, hol szárnyként. Operatív ügyekkel kapcsolatban keressetek bátran!

2015-ben hallottam először a Self Groove-ról: abban az időszakban viszonylag sokat jártam techno partykba, és az egyik e körbeli ismerősöm beszélt nekem egy önismereti csoportról ahova jár a Self Groove szervezésében. Annyira megtetszett, amit mondott, hogy jelentkeztem a következő zárt csoportba. Nagy izgalommal vártam a csoportot, ami számomra olyan újszerű, biztonságos és izgalmas élmény volt, amit azóta sem tudok mihez hasonlítani – engem ez a 3 hónapos folyamat indított el az önismeret útján. A csoporton keresztül a szervezők, a Self Groove közösség hangulatát is megéreztem, ami szintén nagyon szimpatikus volt, így a programokat szervező SG stáb a csoport lezárultát követő tagbővítési hirdetésére azonnal jelentkeztem, így lettem operatív ügyekben szervezkedő önkéntes stábtag. A tagságom során kialakult vonzódásom a segítő szakma felé is, így 2017-2018-ban elvégeztem a mentálhigiénés segítő szakirányú továbbképzési szakot, amit még régebben letett társadalmi tanulmányok alapdiplomám kiegészítéseként végeztem el. Azóta mint mentálhigiénés szakember nyitott encounter csoportokat facilitálok és egyéni beszélgetéseket is vállalok az egyesületben. Főállásban térinformatikával foglalkozom, a mentálhigiénét egyelőre önkéntes alapú kiegészítő tevékenység nálam, de tervezek a jövőben segítői vonalon továbbtanulni. Az egyesület célsoportja a fiatal felnőtt korosztály: egyben tagjaként és segítőjeként is nagyon fontosnak tartom az önismeretet, habár sokszor nehéz szembesülni a belső folyamataim tudatosulásával, páratlan élmény megtapasztalni a hozományait, és érezni azt, ahogy ennek a hatására változom és fejlődöm. Mindenkinek csak ajánlani tudom!